RETTEGJÜNK KÍNÁTÓL, VAGY KERESKEDJÜNK VELE?
Kocsis András Sándor, a neves író és filozófus, határozottan kijelenti, hogy Peking a történelme során sosem hódítást, háborúzást vagy diktálást tűzött ki célul. A háború állapotát rendellenesnek tekinti, mivel a kínai kultúra mélyen a harmóniára és a rend fenntartására épül. Kína már évszázadok óta világhatalom, de eddig a saját határain belül maradt, nem kívánta meghódítani a világot, amennyiben ez természeténél fogva megengedett. Az ókor nagy hódítói, mint Nagy Sándor, Napoleon és Hitler mind eltűntek, míg Kína állandóságot mutat.
A kínai történetírás szerint a Nagy Fal nem csupán az északi nomád népek elleni védekezés céljából épült, de a saját terjeszkedésük határainak védelmét is szolgálta. Kína tudja, hogy a határok átlépése végső soron a bukáshoz vezet, és ez a történelem sorozatos tanulsága. Amikor 2019-ben megkapta a kínai könyv nagydíjat, egy történészprofesszor azt mondta neki, hogy a fal építésének célja sokkal komplexebb, mint ahogyan azt a nyugati világ általában véli. Kína nem akarta megmagyarázni a világnak, mi történik az országában, inkább visszautasította a globális figyelmet.
A MATINÉ PROGRAM
A Matiné program keretében vasárnap reggelenként kortárs irodalmi részleteket mutatnak be, marcírozva a művészet és irodalom fontosságát, függetlenül attól, hogy éppen ünnep vagy munkanap van. Az olvasás élménye a mai rohanó világban is elérhető, hiszen a jó szövegek nem ismernek időt vagy határokat.
Kína történeti kísérlete a nyitásra
A 15. század elején Cseng Ho admirális, Jung-lö császár parancsára létrehozta a világ legnagyobb flottáját, amivel eddig ismeretlen területeket fedeztek fel, miközben kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki. Igen, a hadipolitikai erőhasználat elkerülésével, hiszen a cél nem a hódítás, hanem a békés kapcsolatépítés volt. Az admirális halála után a hatalom azonban megakadályozta, hogy Kína folytassa ezt a nyitást, ekkor a császár rendeletben tiltotta meg a további tengerjáró hajók építését. E döntés mögött valószínűleg az északi fenyegetések miatt kényszerűen alakuló középpontú erőforrás-elosztás állt.
Kína modern fejlődése és a nyugati világ reakciója
Kína az állami vállalatok révén komoly előnyökhöz jutott a világpiacon, hiszen a legújabb innovációk és fejlesztések megvalósítására koncentrál. A nyugati világ számára fontos lenne megérteni és elfogadni Kína gazdasági, kulturális és katonai potenciálját, nem pedig legyőzni azt. A hadviselési kultúra hiánya és a kereskedelem, nem a háború, a kínai filozófia középpontjában áll.
Az emberek érthetően félnek a Kínából érkező termékek és a gazdasági dominancia miatt, hiszen az ismeretlentől való félelem természetes emberi tulajdonság. A válasz azonban nem a félelem, hanem a tudás kellene legyen. Mivel Kína kulturálisan és gazdaságilag is fejlődik, fontos, hogy tanulmányozzuk a kínai népet, kultúrát, nyelvet, hogy a jövőbeli politikai döntéseink ne a tudatlanságra épüljenek.
Következtetések
Kína fejlődése figyelemre méltó, hiszen kevesebb mint egy generáció alatt 800 millió ember emelkedett ki a szegénységből. A helyzet nem csupán az erőforrások nagyságában, hanem a versenyképességben rejlik. A nyugati világ nem segíthet magán, ha elzárkózik a globalizációtól és a kínai fejlődéstől. Az EU-nak egyetlen lehetősége van, ha globális optikát kölcsönöz, és az oktatás és a kreativitás fejlesztésére fektet hangsúlyt. Így érhetjük el a kívánt célokat a közelgő politikai átrendeződés során.
Kocsis András Sándor: A 100 arcú Kína, KAS Kiadó, 2025
Forrás: 24.hu/kultura/2026/01/03/a-100-arcu-kina-kocsis-andras-sandor-matine/
