„Nagyon kevés látszik a beleölt magyar milliárdokból” – interjú Rott Ferenc kézilabda-sportvezetővel
Rott Ferenc, aki tehetséges futballedzőből vált neves kézilabda-sportvezetővé, szívesen emlékezik vissza pályafutása kezdetére. A Veszprém, Honvéd és BVSC egykori kapusa megerősítette, hogy az édesapja, aki szintén sportolt, segítette abban, hogy kapusként élje meg a karrierjét. Rott elárulta, hogy mindig is csatár szeretett volna lenni, de végül apja javaslatára a kapuban kötött ki.
„Már gyermekként a foci érdekelt, de az apám szerint jobban érvényesültem volna kapusként. Ezért hát elfogadtam a tanácsát” – mesélte a sportoló. Kiemelte, hogy Véménden nőtt fel, és 14 éves korában került a pécsi sportgimnáziumba, ahol Garami József volt az edzője. „Az első felvételin mezőnyjátékosként és kapusként is próbára tettek, és végül megkaptam a kapus posztot” – idézte fel a kezdeti időket.
Bár sokáig úgy érezte, hogy a kapuban van a helye, valahol a szívében még mindig csatár maradt. „Mégis, amikor lehetőségem volt, mindig játszottam mezőnyben is” – tette hozzá. Rott Ferenc különös büszkeséggel emlékezett vissza arra, hogy korábban körülbelül két hónappal a serdülőválogatottba való besorolása után már sikerült kitűnnie a mezőnyben is.
A sportvezető eddigi pályafutásáról beszélve elmondta, hogy újraható lenne a sportág, hiszen a modern futball ténykedése más irányvonalba terelte a játékmeneteket. „Ahogy én is meséltem, életem végéig abban a régi rendszerben nevelkedtem, ahol a kapusok nem csak védtek, hanem kijöttek és söprögettek is” – mutatott rá férfi sportvezető a különbségekre.
Miközben a Ferencvárost követi, Rott hallgat a Honvéd szívéhez is közel érzi magát. „A Honvéd színvonala mindig vonzott, a szívem mélyén már honvédosnak érzem magam” – tette hozzá. Habár a Fradira is hű maradt, elmondta, hogy a közelmúltban felerősödött benne a vágy, hogy egy élő szurkolói eseményen vegyen részt, ahol élőben szurkolhat a csapatának.
Rott Ferenc felidézte a múltját és azt a rivalizálást, ami a Fradi és a Honvéd között zajlott. „Amikor felkerültem a Honvédhoz, a Fradi-rajongásom kicsit csökkent, de a rivalizálás izgalmas volt. Rengeteg lehetőségem volt, hogy a Fradi közelébe kerüljek, de mindig a Honvéd híve maradtam” – emlékezett vissza.
Visszatekintve pályafutására, Rott elmondta, hogy úgy érzi, több lehetősége is lett volna, hogy magasabb szintre kerüljön, ha nem más kapusok mögött kellett volna teljesítenie. „Voltak pillanatok, amikor háttérbe szorultam, de így is élveztem a pályafutásomat” – nyilatkozta a sportoló, akinek az életét a kézilabda sportág iránti szeretete határozza meg még mindig.
A cikk részletesen bemutatja Rott Ferenc pályafutását, vágyaival és érzéseivel vegyítve, kiemelve a sportág iránti elkötelezettségét.
