Kezdőlap Sport Így lett önmegsemmisítő program a győri kézilabdacsapatból
Így lett önmegsemmisítő program a győri kézilabdacsapatból

Így lett önmegsemmisítő program a győri kézilabdacsapatból

által Marton

Anyagi bizonytalanság és sportszakmai ambíciók – a győri kézilabda helyzete

A hétszeres Bajnokok Ligája-győztes győri női kézilabdaklub körül kialakult helyzet sokak szerint váratlanul sújtott le, valójában azonban egy régóta érlelődő folyamat fordulatáról van szó. A figyelmeztető jelek nem hiányoztak: több korábban meghatározó klub került súlyos pénzügyi válságba az elmúlt időszakban.

Érd, Siófok és Dunaújváros egykor meghatározó egyesület volt, amelyek különböző okokból anyagi nehézségekkel szembesültek, legújabban pedig Mosonmagyaróváron is aggodalmat kelt a helyzet. A történetek és a nagyságrendek eltérnek, de közös vonásuk, hogy a sportszakmai ambíciók mögül előbb-utóbb elfogyott vagy bizonytalanná vált az anyagi fedezet.

A jelenség nem csak Magyarországra jellemző: a dán Slagelse, a norvég Larvik és Vipers Kristiansand, a francia Nantes és a német Ludwigsburg példája is azt mutatja, hogy az európai női klubkézilabda egészének struktúrájában komoly gondok vannak.

A hazai helyzet megértéséhez legalább három évtizedet kell visszatekinteni. Az 1995 decemberében, Ausztriával közösen rendezett világbajnokságon a Laurencz László vezette válogatott a második helyen végzett, ezzel kezdetét vette a magyar női kézilabda eredményes korszaka: olimpiai bronz Atlantában, olimpiai ezüst és Európa-bajnoki arany 2000-ben, világbajnoki ezüst 2003-ban, majd bronz 2005-ben. Tíz év alatt a magyar női kézilabdázás a világ élvonalába került.

Ezt is kedvelheted