A hangunk és a hallásunk is előre jelezheti a demenciát
A demencia jeleinek korai felismerése rengeteget segíthet a folyamat lelassításában. Erre többféle módszer is alkalmas lehet: korábbi tanulmányok alapján például szem- és vérvizsgálat is alkalmas lehet a detektálásban. Most pedig egy új kutatás arra utal, hogy a hangunk és a hallásunk minőségének romlása is jelezheti a demencia kialakulásának nagyobb esélyét.
A felfedezés az amerikai Drexel Egyetem Orvostudományi Karának kutatócsoportjától származik, akik a Journal of Voice című folyóiratban tették közzé eredményeiket. A kutatók összesen 833 417, 50 éves és annál idősebb résztvevő bevonásával térképezték fel a hang- és hallásvizsgálatokat követő egy évtől kezdődően a hangfejlődési rendellenesség, a halláskárosodás vagy mindkét diagnózis, és a kognitív károsodás vagy a demencia – beleértve az Alzheimer-kórt – kialakulásának valószínűsége közötti összefüggést.
A legerősebb összefüggést azoknál a betegeknél találták, akiknél hangzavar és halláskárosodás is előfordult. Hozzátették: azok, akiknél volt hangprobléma, de halláskárosodás nem, azok nagyobb kockázatnak voltak kitéve, mint azok a betegek, akik csak halláskárosodást tapasztaltak.
A hangproblémákkal igen, de halláskárosodással nem rendelkező résztvevőknél 58 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki később kognitív probléma vagy demencia, míg a hangzavarral és halláskárosodással is küzdőknél az esélyek több mint kétszeresére, 104 százalékra nőttek.
Törvényszerű ez az előjel?
A kutatók szerint fontos megjegyezni, hogy az ok-okozati összefüggés nem bizonyított: a hang minőségével kapcsolatos probléma nem jelenti azt, hogy a későbbi kognitív problémák elkerülhetetlenek, vagy hogy a hangproblémák közvetlenül váltják ki a kognitív hanyatlást, a demenciát vagy az Alzheimer-kórt. Azonban máris bizonyíték van arra, hogy ez egy újabb figyelmeztető jel lehet, amelyet érdemes megvizsgálni.
A kutatóknak van néhány elképzelésük arról, hogy miért állhat fenn ez az összefüggés. A hangproblémák véleményük szerint csökkentik a beszélgetésre fordított időt, ami viszont csökkenti az agyat érő egészséges stimuláció mennyiségét. Ráadásul a beszéd nehézségei – mint például a halláskárosodás – általában visszaszorítják a társasági élet iránti vágyat. Márpedig a társasági élet nagyban összefügg a demencia megelőzésével.
