Polt Péter Strasbourgban támadja meg alkotmánybírósági tagságának elvesztését
Polt Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul alkotmánybírósági tagságának megszűnése miatt. A döntést az új legfőbb ügyész parlamenti megválasztásának napjára időzített nagyinterjúban tette közzé.
Polt Péter azzal indokolta lépését, hogy a Tisza-kormány őt is érintő döntései miatt „a saját önbecsülése és az ország érdekében” fordul a nemzetközi bírósághoz. Álláspontja szerint jogállamban bírósági elnököt vagy bírót ilyen módon nem lehet hivatalából elmozdítani, amiről számos nemzetközi szintű döntés született, például Baka András ügyében is.
Az interjúban kifejtette: nem arról van szó, hogy ne lehetne például 70 éves korhatárt bevezetni, vagy a tizenkét éves mandátumot kilencre csökkenteni, de ez csak kimenő rendszerben elfogadható. Mint mondta, azoknak, akiket tizenkét évre választottak meg, ki kell tölteniük a tizenkét évet, míg az új szabályok szerint megválasztottak mandátuma már kilenc év.
A beszélgetés során Polt Péter tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint hivatali ideje alatt az ügyészség nem vizsgálta ki a kormánypárthoz köthető nagy ügyeket. Az OLAF által is nyomozott és csalásnak ítélt Elios-üggyel kapcsolatban azt állította, jogszerű volt, hogy nem találták büntethetőnek Tiborcz István közvilágítási üzletét. Az ügyet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálta, és megítélésük szerint történhetett közigazgatási szabálytalanság, de csalás vagy sikkasztás nem valósult meg.
Az Elios-ügyet megszüntető határozat legfontosabb megállapítása szerint azért nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, mert Magyarországon a vertikális kartellt nem büntetik. Polt Péter szerint bár ez lehet szabálytalan, nem feltétlenül értékelendő büntetőjogilag.
