Nem old meg mindent a fenékküszöb: továbbra is kitett a hazai energiaellátás
Bár a Paksi Atomerőmű augusztus végén újra teljes kapacitással kezdett működni, és a fenékküszöb első üteme is elkészült, hazánk energiaellátásának problémái nem oldódtak meg. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója arra hívja fel a figyelmet, hogy megfigyelhetők jó tendenciák a magyar energetikai fejlesztések terén, ám még mindig akadnak hiányosságok.
A szakértő szerint az egyre forróbb és aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülnünk, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást. Az idén nyáron tapasztalthoz hasonló alacsony vízállás a Dunán ugyanis a fenékküszöb ellenére is kialakulhat, hiszen a klímaváltozás mindinkább szélsőséges éghajlatot eredményez Európában.
Az elmúlt években Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő ütemben fejlesztette napelem-rendszereit, a Green Policy Center jelentése alapján 2024-ben a hazai áramtermelés negyedét biztosította napenergia. Napközben így bőven van elegendő áramunk, sőt még exportálni is tudunk belőle, ha a Paksi Atomerőmű megfelelően működik.
Estére ezzel szemben már áramimportra szorulunk, ilyenkor túlnyomó részben a csehektől vásárolunk áramot. Csehország a jelentős szivattyús-tározós erőművi kapacitásainak köszönhetően képes még éjszaka is többlettermelésre. Ezek a létesítmények a napközbeni olcsó árammal vizet szivattyúznak a magasabban fekvő tározókba, majd az esti csúcsidőszakban extra villamos energiát termelnek. Magyarországnak viszont jelenleg nincs elég tárolókapacitása ahhoz, hogy a napközben megtermelt napenergiát eltárolva éjszaka is energiafüggetlenek maradhassunk.
Ezen a hiányon javíthatott volna az idén február 2-án megnyitott Otthoni Energiatároló Program, amely háztartásonként akár 2,5 millió forintot biztosított volna arra, hogy lakóépületek meglévő napelemeit tárolókkal bővítsék, illetve új, tárolóval ellátott napelem-rendszereket telepítsenek. Sipos Vera úgy látja, ez a program éppen megfelelő eszköz lett volna a rezsiköltségek mérséklésére és az országos energiafüggetlenség növelésére, ám a kormány 2026. március 16-án határozatlan időre felfüggesztette.
További probléma, hogy a szélenergia fejlesztését az előző kormányok évtizedes viszonylatban korlátozták. Mivel a szélturbinák éjszaka és borult időben is képesek áramot termelni, természetes módon tudnák ellensúlyozni a napenergia ciklikus kieséseit, érdemben és költséghatékonyan mérsékelve a hazai hálózat esti importkitettségét. Kapitány István szerint a Tisza-kormány már dolgozik azon, hogy 2030-ig tízszeresére növeljék a hazai szélerőmű-kapacitást.
A szakértők úgy gondolják, a hazai ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges lenne mihamarabb újraindítani a felfüggesztett Otthoni Energiatároló Programot, felépíteni egy szivattyús-tározós erőművet, bővíteni a szélerőmű-kapacitást, széles körben korszerűsíteni az épületek szigetelését és fűtési rendszerét, valamint a Paksi Atomerőmű hűtését minél inkább függetleníteni a Dunától. Emellett fontos lenne ösztönözni a fogyasztás önkéntes visszafogását vagy legalább a csúcsidőszakból más órákra való átvezetését.
