Drasztikus vízhiány a Balatonban és a Velencei-tóban
Az idei évben különösen súlyos aszály sújtja Magyarország különböző tájait, amelynek következményeként a Balaton vízállása 138 millió köbméterrel, a Fertő-tó 100 millió, míg a Velencei-tó 23 millió köbméter vízveszteségnél tart. A problémák kezelésére érdemi megoldás csak egy csapadékban gazdag november-áprilisi időszak során lenne elképzelhető.
A Velencei-tó különösen érzékeny az aszályra, hiszen az elmúlt 1500 évben már 16 alkalommal kiszáradt. A Tisza jelenlegi vízhozama pedig nem elég ahhoz, hogy még a mesterségesen létrehozott Tisza-tó vízkészletét is fenntartsa. A HungaroMet közlése szerint az ország keleti részein a csapadékhiány igen jelentős mértékben halmozódott, helyenként már 120 millimétert is elérve 90 napos távlatban. Ezen felül, több éves távlatban is több száz milliméterrel csökkent az átlagos vízszint.
Az aszály legkifejezettebb jeleit a Velencei-tónál tapasztalhatjuk, amelynek medre már-már holdbéli tájra emlékeztet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) arra figyelmeztet, hogy a talaj túlnyomó része kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség alig a 30 százalékát éri el a talaj nedvességtartalmának.
Milyen válaszokat ad az OVF?
Az OVF hivatalos álláspontja az, hogy nagytavaink optimális vízszintjei eléréséhez elengedhetetlen a téli félévben történő vízpótlás. Ezen kívül fontos hangsúlyozni, hogy a Velencei-tó vízhiánya különösen szembetűnő, míg a Tisza-tó mint vízgyűjtő rendszer eltérően működik a Balaton és a Fertő-tó vízháztartásához képest. A drasztikus vízszint-csökkenés számos ökológiai problémát indíthat el, amelyek a vízi életet és a környező közösségeket egyaránt érinthetik.
A cikk részletesebb betekintést nyújt a vízpótlás lehetőségeibe, valamint a vízhiány okaira és következményeire, közelebb hozva bennünket e kritikus helyzet megértéséhez.
