Lovász László: A tudományos élet nehézségei és a köztársasági elnöki poszt kérdése
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, egy közelmúltbeli interjúban elemezte, hogyan történt a tudományos közélet alattomos elfoglalása, és kifejezte, milyen problémákkal néz szembe a magyar kutatás világa. A tudós kifejtette, hogy a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) vezetésének lemondása lehetőséget adhat arra, hogy a kutatóhálózat visszakerüljön az Akadémia irányítása alá, ami szerinte kedvező fejlemény lenne a magyar tudomány szempontjából.
Az Abel-díjas matematikus elmondta, hogy a Fidesz-kormány alatt a MTA súlyos támadásoknak volt kitéve, és ennek kezdete 2017-re tehető, amikor Balog Zoltán Orbán Viktor üzenetével kereste fel őt. A kormányzat figyelme egy fontos kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen irányult, ami Lovász szerint komoly aggodalomra ad okot. A MTA ekkor arra törekedett, hogy megvédje a CEU-t, ami sajnos súlyos következményekkel járt az Akadémia számára.
A portál érdeklődött Lovász László véleményéről a tudományos szféra jelenlegi helyzetéről is. A profeszor azt hangsúlyozta, hogy a magyar tudomány oktatási rendszere és az egyetemek rendkívül alulfinanszírozottak, ami akadályozza a fejlődést. Külön kiemelte, hogy a fiatal kutatók tömegesen hagyják el az országot, míg külföldi elismert tudósok nem választják Magyarországot központjuknak, így a helyi kutatások versenyképessége csökken.
A Krausz Ferenc által kezdeményezett Élvonal projekt célja a nemzetközi kutatók Magyarországra vonzása, amelyet Lovász László teljes mértékben támogat, hiszen új tudásközpontokat és lehetőségeket teremthet az ország számára.
Az interjú során a kérdés is felmerült, hogy vállalná-e a köztársasági elnöki posztot, ha felkérnék. Ezt a választ a Válasz Online cikkében található.
Lovász László kiemelkedő teljesítményével az MTA elnökeként, valamint több rangos díjjal, például az Abel-díjjal és a Wolf-díjjal, jelentős hatást gyakorolt a magyar tudományra. Legutóbb pedig az Erasmus- és a Helmholtz-érmet is átvehette, így fontos szereplője a tudományos közéletnek.
