Az Alapítványok Sorsa és a Közvagyon Átrendezése
Az elmúlt években több mint 3000 milliárd forintnyi állami vagyon került közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz. Ezek az alapítványok a magyar felsőoktatás és gazdaság két meghatározó szereplőivé váltak, valamint lényeges részévé a jogállamisági vitának, amelyet az Európai Unióval folytatnak. A Tisza Párt által javasolt friss Alaptörvény-módosítási javaslat megnyithatja az utat e rendszer részleges vagy teljes felszámolásához, felvetve a kérdést, hogy visszafordítható-e az elmúlt évek nagyszabású vagyonátrendezése.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója aprólékosan elemzi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kialakulásának következményeit, hangsúlyozva, hogy a rendszerváltás óta nem tapasztalt jelenségről van szó, ahol az állami vagyon delegálása és az állam vállalati jellegűvé válása egyidejűleg valósult meg. Az alapítványok formálisan magánjogi szereplők, de közfeladatokat teljesítenek, ami ellentmondásos jogi helyzetet teremtett.
A 2021-ben bevezetett keretben számos közfeladat, például egyetemek fenntartása került külső alapítványok alá. Ilyenek például a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amely szállodákat is birtokol, továbbá a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amely a mezőhegyesi ménesbirtokot kezeli, valamint a Mol–Új Európa Alapítvány, valamint a nagy egyetemeket fenntartó alapítványok.
Az állami felsőoktatási intézmények jelentős része átalakult alapítványi fenntartásúvá, ahol a kuratóriumok döntési jogköre kiemelkedővé vált. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok mérlegfőösszege 2024 végére meghaladta a 3000 milliárd forintot. Ez a vagyon különféle eszközökből áll, köztük jelentős állami részvénycsomagokból, ingatlanokból, készpénzből és egyéb eszközökből.
Híradásainkban már említést nyert, hogy az Orbán-kormány a Mol és a Richter részvényeinek egy részét is alapítványoknak adta át. Így ezek osztaléka most már nem az államot illeti meg, hanem az alapítványokat, amelyek jelentős éves bevételeket generálnak, évi több tíz milliárd forintos osztalékok formájában. Ezzel az alapítványok valóságos „aranytojást tojó tyúkokká” váltak a Fidesz kormányzása alatt.
Noha a közelmúlt fejleményei, különösen a Tisza-kormány alaptörvény-módosító javaslata, aktív diskurzusra ösztönzik a közvagyon helyzetéről, az alapítványok sorsa még mindig kérdéses. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk, hogyan alakult ki ez a rendszer, milyen vagyon került ezekhez az alapítványokhoz, és miért válik a téma egyre sürgetőbbé a társadalmi és politikai diskurzusban.
