Példátlan Viking Kincshalom Felfedezése Norvégiában
Norvégia történetének legnagyobb viking kori pénzgyűjteményére bukkantak az Oslói Egyetem régészei, akik közleményük szerint a kincs mintegy 2970 ezüstérméből áll, amelyeket fémkeresőkkel találta meg egy két főből álló civil csapat.
Rune Sætre és Vegard Sørlie, a felfedezést végző fémkeresősök, április 10-én találták meg a kincset. Eredetileg 19 érmét ástak elő, amelyekről azonnal értesítették a helyi régészeket. A kutatások során, április 29-én a szakemberek több ezer értékes tárgyat hoztak a felszínre, de a munkálatok továbbra is folytatódnak, keresve a további leleteket.
A kincshalom, amely a szakértők szerint 1047 körül kerülhetett elásásra, nemcsak pénzérméket, hanem ékszerekből származó törtezüstöt is tartalmazott. A kincsek közül a legkorábbiak a 980-as évekből, míg a legkésőbbiek az 1040-es évekből származnak. A leletek többsége angol, német, dán és norvég érmeként azonosítható. Az érmegyűjtemény rendkívüli jelentősége mellett Hanna Geiran, a nemzeti örökségvédelmi biztos kiemelte, hogy Norvégiában kevés dolog izgalmasabb a viking kor felfedezésénél.
A vikingek felemelkedése a IX. század végén hozzájárult ahhoz, hogy külföldi eredetű pénzeket tömegesen használtak Skandináviában. Nagy Knut dán király például jelentős birodalmat épített ki, amely magába foglalta Dánia, Anglia, Norvégia és Svédország területeit is. Ez a hódító múlt nem ismeretlen Norvégia számára, és a kincshalom előkerülése ismét felveti a kérdést, hogy miért rejtették el a kincseket annyira hosszú időre. A régészek szerint az emberek gyakran háborúk vagy egyéb veszélyek elől menekülve földelték el értékeiket.
A viking kori kincshalmok viszonylag ritkának számítanak, de a skandináv országokban annál gyakrabban kerülnek elő vikingkori leletek. A felfedezéshez kapcsolódó előzményeket számos cikkben megörökítettek, így például a letűnt korok fegyvereit és más értékes tárgyakat, amelyek szintén tanúskodnak ennek a lenyűgöző időszaknak a gazdagságáról.
