Újszülöttek Agykárosodásának Kezelése Anyatej Terápiával Magyarországon
2024 decembere és 2025 februárja között a Semmelweis Egyetem kutatói tíz újszülöttnek adtak be anyatejet egy innovatív módszer keretében, az orrjáratokon keresztül, agykárosodással diagnosztizált gyermekek számára. Az új, ígéretes eljárás célja, hogy segítsen csökkenteni az oxigénhiány következtében fellépő agykárosodás következményeit. A kutatás során használt anyatej teljesen frissen volt lefejt, és a klinikán ellenőrzött körülmények között adagolták.
A hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia, amely az agy oxigénhiányos és vérellátási zavara miatt alakul ki, az újszülöttek körében a leggyakoribb halálok, illetve a hosszú távú idegrendszeri problémák forrása. A szokásos terápiás hűtés során a baba testhőmérsékletét általában 33-34 Celsius-fokra csökkentik, ám a kutatások során kiderült, hogy a friss anyatej olyan jótékony anyagokat tartalmaz, mint az őssejtek és idegnövekedési faktorok, amelyek elősegíthetik az idegrendszer regenerálódását. A száj helyett orron keresztül történő bevitel pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek az anyagok hatékonyabban jussanak el a központi idegrendszerbe.
Az új eljárás biztonságosságát Dr. Méder Ünőke, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa és dr. Tarjányi Eszter, a klinika csecsemő- és gyermekgyógyász rezidense vizsgálta a Pediatric Research szaklapban közzétett tanulmányban. A kutatás során középsúlyos vagy súlyos hipoxiás-iszkémiás agykárosodásban szenvedett újszülöttek vettek részt, akik a standard terápiás hűtés mellett kapták az anyatejet. A frissen lefejt tejet a baba születését követő 48 órán belül adagolták, és az eljárás 28 napon keresztül zajlott, megfelelően felkészített szülők közreműködésével. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy az orron át történő anyatej-adagolás biztonságos volt, nem idézett elő légúti, keringési vagy idegrendszeri problémákat.
A kutatók számára a legnagyobb kihívást nem orvosi, hanem logisztikai és pszichés tényezők jelentették, mivel gyakran távoli helyekről kellet anyatejet beszerezniük. Az anyukák támogatása is kiemelkedő szerepet játszott, hiszen a fejés beindítása és fenntartása komoly segítséget igényelt. A tanulmány készítői hangsúlyozták, hogy a kutatásuk kizárólag a biztonságos adagolás módszerével foglalkozott, és az anyatej-terápia hatékonyságát további vizsgálatok során kell még bizonyítani. Amennyiben a jövőbeli nagy esetszámú, kontrollált vizsgálatok is kedvező eredményeket produkálnak, ez az eljárás kiváló terápiás lehetőségként szolgálhat, különösen fejlődő országokban, ahol a hűtésterápiás lehetőségek korlátozottak, és így alacsony költségű alternatíva válhat az újszülöttkori agykárosodások kezelésére.
