Zách Felícián merénylete I. Károly ellen
Zách Felícián merénylete, mely 1330. április 17-én zajlott Visegrádon, nem csupán a kor politikai viszonyait alakította át, hanem a büntetés mértékét is, amely a bűn elkövetőjére és családjára sújtott le. I. Károly, a Magyar Királyság uralkodója, a merényletet követően az általa elfogadott büntetési gyakorlat révén példát statuált, amely a hatalmát és a rendet kívánta megőrizni.
Az esemény hátterében Zách Felícián, egy oligarcha állt, aki korábban Csák Máté híve volt, de miután a királyi hatalom megszilárdult, kegyvesztetté vált. Elvesztette birtokait és tisztségeit, ami a bosszúvágyát élesztette fel. Felícián titokban bejutott a királyi lakosztályba, ahol a reggeliző udvar tagjai között váratlanul rátámadt I. Károlyra, azonban az Írányító Isten, ahogy a Képes krónika fogalmaz, megakadályozta szándéka beteljesülését, noha a királyt megsebezte.
A király felesége, Erzsébet királyné is rettegésnek volt kitéve, amikor Felícián szándéka szerint a király mellett őt és fiait is el akarta pusztítani. Az őrlődő vitézek gyors beavatkozása megakadályozta a merénylet súlyosabb következményeit, és azonnal közbeléptek, hogy véget vessenek a támadásnak. Felíciánt élve elfogták és a királyi testőrség kíméletlenül kivégezte, a merénylet így nem csupán a király életét mentette meg, hanem súlyos büntetést is vont maga után a támadó családjára.
A Zách család tagjainak büntetése a királyi parancs értelmében halálos ítéletet vont maga után. Felícián fiát és annak szolgáját brutális módon ölték meg, míg a család többi tagját, köztük a lányait, szörnyű kínzásoknak vetették alá. Klára, a kisebbik lány a történelem által is megénekelt sorsra jutott, akit megalázták, megcsonkítottak, és a város utcáin vonszolták, hogy példát mutassanak a királyság hűtlenségének büntetéséről. Az események nemcsak a király hatalmát erősítették meg, hanem azt is példázta, hogy a megtorlás nem ismer határokat a politikai intrikák során.
Ez a merénylet és az azt követő büntetési gyakorlat jól mutatja, hogy a korabeli hatalom hogyan reagált a kihívásokra, ahol a középkori büntetési rendszerek kegyetlensége és a politikai érdekek összefonódása jellemezte a királyi udvar eseményeit.
