Robbant a kórházak adóssága, a kormánybeavatkozás ellenére öt intézmény tartja a markát
Az egészségügyi intézmények pénzügyi helyzete egyre kritikusabbá válik: a legfrissebb adatok szerint a kórházak adóssága február végére 46,5 milliárd forintra nőtt. Eddig a konszolidációs intézkedések és források csupán részleges enyhülést hoztak, a helyzet súlyosságát pedig tovább fokozza, hogy több mint húsz éve folyamatos problémát jelent ez a rendszerben.
A Magyar Államkincstár adatai szerint 533 egészségügyi intézményből 28,9 milliárd forint lejárt tartozás halmozódott fel, és a gondot tovább súlyosbítja, hogy az adós kórházak száma februárban elérte a 170-et. Ezek közül 89 intézmény kizárólag a 30 napon belül esedékes tartozással bír, amely arra utal, hogy az adósság folyamatosan újratermelődik a rendszerben.
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb kórház nem képes megszabadulni az adósságspiráltól. A szakértők szerint az elmúlt évvégi 98 milliárd forintra rúgó összes kórházi tartozáshoz képest a közeljövőben is drasztikus emelkedés várható, mivel az intézmények összességében közel 100 milliárd forintnyi adósságot görgetnek maguk előtt.
Többlépcsős konszolidáció, részleges eredmények
A legutóbbi kormányzati intézkedések keretében a tárcáknak legkésőbb február 28-ig 80 milliárd forintnyi támogatást kellett volna biztosítaniuk az intézményeknek, azonban ez nem mindenhol valósult meg teljes mértékben. Az érintett öt intézmény között szerepelnek a pécsi, szegedi és debreceni egyetem klinikai központjai, valamint az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház és a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára kifejtette, hogy a felsorolt intézmények esetében feltételezhető, hogy az adósságuk meghaladta a finanszírozó által elérhetőnek ítélt szintet, ami miatt nem történt meg a teljes konszolidáció.
A konszolidáció keretein belül a januári és februári hónapokban mintegy 31 milliárd forintnyi új adósság keletkezett, miután az intézmények nem kapták meg a szükséges forrásokat. Az elmúlt hónapok számadataiból világosan látszik a kórházak folyamatos pénzügyi nehézsége, hiszen januárban 14 milliárd, míg februárban további 17 milliárd forintos növekedés volt észlelhető a kifizetetlen számlák között.
Összességében elmondható, hogy a magyar egészségügyi rendszer pénzügyi stabilitásának helyreállítása elkerülhetetlen, különben a jövőbeni szolgáltatások fenntartása egyre nehezebbé válik, amely közvetlen hatással lesz a betegek ellátására és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeire is.

