A szavazat ára: Korrupciós vádak és a BBC figyelme
A legutóbb bemutatott „A szavazat ára” című dokumentumfilm, amely a kistelepüléseken zajló, már régóta emlegetett, de gyakran bizonyítatlan szavazatvásárlási gyakorlatot tárgyalja, nagy figyelmet keltett. A BBC is külön cikkben foglalkozott ezzel az alkotással, amely a DE Akcióközösség anyagaként készült, körülbelül 60 interjú alapján.
A film népszerűségének jeleként, már az első nap fél nap alatt több mint 300 ezren nézték meg a YouTube-on. A nézők között választók, polgármesterek, volt választási tisztviselők és rendőr is nyilatkozik, akik állítják, hogy komoly pénzösszegek mozognak a legszegényebb településeken, különösen választások idején. Ezen események során gyakran nemcsak pénzt, hanem alkoholt, sőt illegális drogokat is felajánlanak a kiszolgáltatott egyéneknek a szavazataikért cserébe.
A dokumentumfilm arra is rámutat, hogy a fenyegetések és nyomásgyakorlások révén szerzett szavazatok zöme a Fidesz párthoz kerül. Az érintett területek száma 106, amelyek közül 53 egyéni választókerület, mintegy 500 ezer választót vonva be a gyakorlatba, ami az összlétszám körülbelül 10%-át jelenti.
A helyi polgármesterek vasmarokkal irányítják a közösségeket, biztosítva különféle juttatásokat, például munkát, tűzifát, sőt szavazóhelyiségekbe való szállítást is, esetenként gyógyszerekhez való hozzáférést biztosítva a „helyes” szavazatért cserébe. A BBC kérdéseket küldött a kormányzati kommunikációs központnak és minisztereknek, de mindössze Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter válaszolt.
Navracsics a konkrét vádakkal kapcsolatban annyit mondott, hogy ha bárminemű szabálytalanság történt, azt a Belügyminisztérium előtt kellene rendezni. Ezen felül a BBC emlékeztetett, hogy januárban Orbán Viktor kifejezte, a választás kimenetele nagymértékben a polgármesterek aktivitásától függ, megjegyezve, hogy a Fidesz–KDNP-hez tartozó helyi vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz a közelgő választások során.
Ez a helyzet tehát nem csupán a politikai pártok közötti rivalizálásról szól, hanem komoly etikai és jogi kérdéseket is felvet, amelyekre a társadalomnak fel kell hívnia a figyelmet. A szavazatvásárlás, amennyiben valóban közömbös politikai konszenzus vagy tudatos manipuláció formájában jelenik meg, az egész demokratikus rendszer alapjait fenyegetheti.
