Rejtett Vagyonok az NER Nemzetgazdaságában
Az Orbán-kormány hamarosan kézzelfogható lépéseket tett, hogy megoldja a rejtett hivatalos vagyonkezelést, különös hangsúlyt fektetve offshore-szerű pénzügyi modellek kidolgozására. A cél egyértelmű: a vagyon és a tulajdonosok elfedése, méghozzá módosított uniós szabályozások keretein belül, amelyek a rejtőzködést nehezítik.
Az MNB a kockázati- és magántőkealapokat egy kalap alatt kezeli, ami megnehezíti a nyilvános adatok átláthatóságát. Jelenleg 222 kockázati- és magántőkealap működik Magyarországon, de az MNB-nél mindössze 85 alap adatai érhetők el, amelyekre kormányzati felügyelet vonatkozik. A fennmaradó alapok tevékenysége azonban teljesen átláthatatlan marad, így a valós vagyonértékük ismeretlen.
A legutóbbi statisztikákból kiderül, hogy az MNB-hez tartozó alapok összesített eszközértéke robbanásszerűen, 2540 milliárd forintra nőtt, amiből az elmúlt évben 537 milliárd forintot tettek hozzá. Érdemes megjegyezni, hogy míg a magántőkealapok ügyei virágzik, a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál. A bővülés mértéke 27% volt egy év alatt, ami a gazdaság növekedésével összevetve feltűnő ellentmondást mutat.
A magyar állam vágya arra, hogy vagyonkezelésre bízzon pénzeszközöket, akár csak kis részesedés formájában is, rendkívüli módon segíthet azon üzletemberek számára, akik éppen terjeszkedni kívánnak. Az állam részvényei azonban nem klasszikus támogatás formájában valósulnak meg, hiszen a későbbiekben igényt tartanak a visszafizetésre és a hozamokra.
A statisztikák szerint 2020 végén még csupán a bruttó hazai össztermék 0,4%-át tette ki a magántőkealapok által kezelt vagyon, azonban 2022 végére ez már 2,4%-ra nőtt, 2025-re pedig elérheti a 2,9%-ot. Figyelembe kell venni, hogy a legfrissebb becslések szerint a nem felügyelt magántőkealapok összesített vagyona akár 4500 milliárd forintot is kitehet, ami a GDP mintegy 5%-ának felel meg.
Ez a következtetés arra enged következtetni, hogy a kormány tervei és intézkedései a magántőke piactól való függőség növekedését eredményezhetik, míg a közélet pénzügyi átláthatósága gyakorlatilag kérdéseket vet fel.
