Két világ: A magyar nyugdíjak széles spektrumáról
A legfrissebb adatok alapján, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hozott nyilvánosságra, a nyugdíjasok jövedelme között jelentős különbségek figyelhetőek meg Magyarországon. Míg a nyugdíjasok fele kevesebb mint 220 ezer forintot kap havonta, addig egyre többen érnek el milliós havi ellátást. Ez a drámai szakadék a társadalmi egyenlőtlenségekre is rávilágít, amelyek a nyugdíjrendszer kapcsán egyre inkább aggasztó mértékben növekednek.
A KSH legutóbbi statisztikája, amely tavaly júniusban készült, részletesen bemutatja ezt a jelenséget. 2025 januárjában 14.431 nyugdíjas havi jövedelme meghaladta a 700 ezer forintot. A nyugdíjak sávokba rendezése különösen érdekes képet fest arról, hogyan oszlik meg a jövedelem a nyugdíjasok körében:
- 8% kevesebb mint 100 ezer forintot kap havonta.
- 39% a 100-200 ezer forintos sávban található.
- 31% 200-300 ezer forintos nyugdíjat kap.
- 21% 300-700 ezer forint közötti ellátást élvez.
- Alig 1% jut ennél magasabb jövedelemhez.
Az adatok szerint több mint 12 ezer ember kap 700 ezer és 1 millió forint közötti nyugdíjat, míg 2000 nyugdíjas 1-1,5 millió forintot, 188 pedig 1,5-2 millió forintot. A legkiemelkedőbb csoport a 69 fő, akiknek havi ellátása meghaladja a 2 millió forintot, ami a 2026 januári 3,6%-os emelés óta még tovább nőtt.
Farkas András, a nyugdíjszakértő, hangsúlyozta, hogy a magas nyugdíjak mögött hosszú évek munkája és jelentős járulékfizetés áll. Azok, akik ilyen kiemelkedő ellátásban részesülnek, jellemzően magas jövedelmek után fizettek nyugdíjjárulékot. Az elmúlt években olyan szakmák is jelentek meg, ahol a havi fizetések elérhetik a 3-5 millió forintot, ezen jövedelmek után pedig teljes összeget kell nyugdíjjárulék címén befizetniük.
Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon 2013 óta már nincs járulékplafon, ami azt jelenti, hogy a magas jövedelmű munkavállalók a teljes jövedelmük után fizetnek járulékot, ezzel növelve nyugdíjuk alapját.
Az adatok azt is sejtetik, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és igazságossága kérdésessé válik a jövőben, ha a társadalom különböző rétegei között ekkora anyagi különbségek állnak fenn.
