Oroszország ereje és az iráni háború: Sz. Bíró Zoltán megállapításai
Sz. Bíró Zoltán, elismert történész és Oroszország-szakértő, egy nemrégiben lezajlott interjúban hangsúlyozta, hogy Oroszország 2015 óta folyamatosan gyengül. A történész Veiszer Alinda műsorában kifejtette, hogy a közelmúlt konfliktusai, köztük az iráni háború, jól tükrözik az orosz rendszer hanyatlását, mivel az ország már nem képes hatékonyan beavatkozni más államok ügyeibe, hogy megmentse saját rezsimjét.
Sz. Bíró felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország 2019 óta súlyosan háborúzik Ukrajnával, amelynek lakossága csupán az orosz nép ötödét teszi ki, gazdasági ereje is jelentősen elmarad a nagyhatalom mögött, nukleáris fegyverek nélkül pedig egy esetleges agresszióval szemben védtelen. A történész szerint ez az állapot azt mutatja, hogy Oroszország már nem számít erős államnak, és ez a tendenciózus gyengülés már évek óta jól látható az ukrajnai eseményekben.
A háború befejezésének kulcsszereplőjének Donald Trumpot tartja Sz. Bíró, mivel szerinte nélküle nem lehetne olyan megállapodást kialakítani, amely Oroszország kötelezettségeit hivatalos keretek közé szorítaná.
„Trump az a figura, aki nemcsak hogy megteremti a jövőbeli megállapodás lehetőségét, de egyúttal gátolja is annak létrejöttét” – tette hozzá Sz. Bíró. A történész kiemelte, hogy a mostani háború az orosz állam fejlődését évtizedekre visszaveti, miközben a világban való megítélésük is drámai mértékben romlik, ami hosszú távon komoly következményekkel jár.
Sz. Bíró rámutatott arra is, hogy az orosz társadalom viszonyulása az orosz kormánytól való elhatárolódásra semmiféle választási lehetőséget nem ad, hiszen a 2012 óta fennálló politikai állapotok között az ellenzéki szereplők már nem tudnak hatékonyan fellépni, ami éles különbséget teremt a magyar politikai viszonyokkal szemben.
A magyar elitet megdöbbentőnek találja, ahogyan a kormány a háborút és Ukrajnát propagandacélokra használja, és hangsúlyozta, hogy ez a szégyen nemcsak a kormány tagjaira, hanem a társadalomra is rányomja a bélyegét. „Ha tehettünk volna többet, hogy a kormány propagandaeszközei ne legyenek olyan sikeresek, akkor a felelősség ránk is hárul” – zárta szavait Sz. Bíró Zoltán.
A beszélgetés során szóesett arról is, hogy Sz. Bíró érdeklődése Oroszország iránt honnan fakad, milyen tapasztalatokkal tért vissza a rendszerváltás idején, és hogyan élt a kádári Magyarországon. E fontos témák körbejárása rámutatott a két ország közötti ellentmondásokra és hasonlóságokra is, ami tovább gazdagította a diskurzust.
